Glitter Words

Köszönöm Melodynak, hogy elvállalta, hogy a Bétám lesz! Melody! Nagyon hálás vagyok!!!!

DE befejeztem....


VISZLÁT!!!!!!!!!

2010. augusztus 4., szerda

A szövetség

Dan végignézett Lorán, és komolyan aggódni kezdett a lányért. Olyan törékeny volt, ahogy ott állt előtte, karjaival szorosan ölelve magát, arcszíne inkább hófehér volt, mint élettel teli. Nagyon sebezhetően festett. Hirtelen felállt, hozzálépett és átölelte. Lora arcát a mellkasába temette, és becsukta a szemét.


- Megtudtam valamit. Bár ígéretet tettem, hogy nem beszélek róla, de képtelen vagyok megtartani a szavamat – vallotta be, de továbbra sem nézett a férfi szemébe. – Lehet, hogy elítélsz miatta, de mégis szeretném, ha meghallgatnál.


- Persze, hogy elmondhatod nekem. Bármit. – Megsimogatta a lány haját, és megemelte a fejét, hogy a szemébe nézhessen. – Menjünk be, ott mégiscsak kényelmesebb. Most már nagyon felcsigáztál – mondta, miközben bementek, és egy-egy pohár bort töltött a poharukba. Átnyújtotta Lorának, és kíváncsian nézett rá. Lora nagyokat kortyolt a borból, mintha az élete múlna rajta, majd ránézett Danre, és beszélni kezdett.


Elmondta a két nő titkos viszonyát, és beszámolt még az álterhességről is. Minden mozzanatot aprólékosan, minden részletre kiterjedően és saját véleményével kiegészítve mesélt el a férfinak, aki figyelmesen hallgatta végig a történetet. Néha felsóhajtott, a fejét rázta vagy felszisszent meglepettségében.


- Hihetetlen – mondta még mindig a fejét rázva. – Nem hiszem el, hogy Tom mégis elvette. De, hogy a francba nem vette észre, hogy Rose és Kate között van valami? Képtelenség. Ekkora balekot! Fel kell világosítani – ugrott fel hirtelen.


- Ne, kérlek! – kiáltott fel Lora, és elkapta a férfi karját. – Nem akarom, hogy tőlem tudja meg! Nem akarom, hogy tudomása legyen arról, hogy akár egy szót is ismertem a történetéből. Azt mondta, szeret engem – halkult el a hangja –, bár nincs remény arra, hogy valaha boldog legyek, nem akarok én lenni a rossz hír hozója. Félreállok. A sors úgyis eldönti, mi legyen.


- Ne haragudj, hogy ezt mondom, Lora, de nem vagy normális! – kiáltott fel azonnal Dan. – Én ezt nem hagyom annyiban. Beszélek Rose-zal. Nem lehet ilyen önző, hogy magához láncolja az öröksége miatt. – Ránézett Lorára, aki lehajtott fejjel ült, és az ölében fekvő, idegesen mozgó kezeit nézte elmélyülten. – Te mégis tudsz valamit! – rakta össze azonnal a részleteket. – Mi az, amit még nem mondtál el? Kérlek, most már el kell mondanod mindnet.


Lora nagyot sóhajtott, majd belekezdett a történetbe.

- Részleteket nem tudok, csak annyit, hogy mindenben Rose apjának a keze van. Valami ármánykodásról beszélt, amit az apja követett el. Most magát és a leszbikus kapcsolatát félti, és hogy az apja kitagadja a végrendeletből. – Könnyes szemeivel kereste Dan tekintetét. – Annyit tudok még, hogy Tom semmit nem sejt, és Rose apja sem tudja, hogy a kislánya rájött a piszkos dolgaira. Kate! – kiáltott fel hirtelen. – Ő mindent tud! Fel kell hívnom, eljöhetne és mindent elmondhatna! Így segíteni tudnánk egymáson.


- Remek ötlet, de gondolod, beválik? Mi van, ha nem beszél?


- Beszélni fog – közölte ellentmondást nem tűrő hangon Lora.


Egy órával később hárman ültek a hotelszobában. Kate-et könnyen rávették, hogy eljöjjön, de Lora elbizonytalanodott, hogyan is vehetné rá, hogy az igazságot elmondja.


- „Próba szerencse” – gondolta, majd megszólalt. – Kate, nagyon fontos dolog miatt hívtunk ide. Először is szeretnék bocsánatot kérni amiatt, hogy nem tartottam mag a szavamat, és beavattam Dant. – Kate ijedt pillantásokat vetett a férfira, de az egy mosollyal megnyugtatta. – El kell mondanod, amit tudsz, részletesen.


- Miért kéne beszélnem? Nem hinném, hogy van jogod azt kérni tőlem, hogy eláruljam a szerelmem.


- Nem árulnád el, hanem segíthetünk egymást boldoggá tenni – világosította fel Lora. – Ha fényt derítünk mindenre, akkor boldogan élhetsz Rose-zal. Meg kell bíznunk egymásban, a régi barátságunk emlékére. Kérlek – váltott kicsit könyörgőre a hangja.


- Na, jó, de ha ebből bajom, illetve bajunk lesz, én nem is tudom, mit teszek veled. – Hangja megváltozott, és belekezdett a várva várt történetbe. – Tom apja Rose apjának dolgozott évekkel ezelőtt. Biztos emlékszel rá, Dan.


- Igen, abban az időben Mr. Shepherd valami nagyon briliáns dolgot vitt végbe a cégben, mert Rose apja irtó hálás volt neki. Úgy megfizette, ahogy soha senkit azelőtt. Voltak gyanús dolgok, de Tom apja talpig becsületes. Utána hirtelen felmondott. Ki érti ezt?


- Én – mondta halkan Kate, mire Dan csodálkozva várta a folytatást. – Mr. Smith ugyanis rávette valami nagyon mocskos dologra, amiről persze meggyőzte Tom apját, hogy nem illegális. Ő kihúzta a csávából. Nagyon hálás is volt érte, anyagilag rendbe tette az életüket, ugyanakkor erkölcsileg letaszította rendesen. Tom apja nem tudott tükörbe nézni. Azután Smith addig mesterkedett, míg zsarolással rávette, hogy hozzák össze a gyerekeiket. Tudta, hogy csak így érezheti magát teljes biztonságban, mert Tom apja soha nem bántaná a fiát. Valamint meggyőzte, ha a dolog kibukik, akkor Mr. Shepherd megy a börtönbe, mert minden bizonyíték ellene szól. Megszervezték, hogy a fiatalok találkozzanak, és addig mesterkedtek, amíg nagyon meg nem szerették egymást.


- És te ezeket honnan tudod ennyire részletesen? – kérdezte hirtelen Dan.


- Dan, Rose mindenre rájött. Történtek gyanús dolgok, aztán megismert engem, és egymásba szerettünk, azóta csak a menekülést szervezi. Vagyis addig kutatott, keresgélt, amíg az iratok, amik kompromittálók lehetnek, a kezébe nem kerültek.


- Akkor miért nem tüntette el azokat a papírokat? – kérdezte Lora.


- Azért, mert az apja rögtön tudta volna mi történt. és kitagadta volna a vagyonból.


- Engem nem érdekelne a vagyon, ha... – kezdte Lora, de Kate félbeszakította.


- Itt nem csak a vagyonról van szó. Mr. Smith keze nagyon messzire elér, Rose soha nem boldogulhatna, míg él, ha keresztbe tesz az apjának. Az egy gengszter! – emelte fel a hangját. – Nem számít, kin kell átgázolnia, mert a saját lányát is kicsinálná a vagyonért. Én nem húznék ujjat vele az biztos.


- Miért nem zsarolta meg az apját?


- Lora, te nem figyelsz! Az egy állat, képes lenne kinyírni a saját gyerekét! Azért ment hozzá Tomhoz és hitette el vele, hogy szereti, hogy elkerülje a bosszút, és nem mellesleg, valóban annyira megkedvelte Tom családját, hogy nem akarta őket rossz helyzetbe hozni. Most azon gondolkodunk hónapok óta, hogyan másszunk ki a slamasztikából. Erre megjelensz Te, és elcsavarod Tom fejét – mosolygott Lorára. – Nem könnyítetted meg az a helyzetünket. Mivel Tom elhitte, hogy Rose szereti, és ő soha nem bántaná meg az érzéseit, küzdött. Tom szeret téged. Rendkívül sokat vívódott az utolsó napokban, de Rose elhitette vele, hogy nélküle lélegezni sem tudna, így döntött, de majdnem belepusztult. Én láttam az arcát az esküvőn. Most elutaztak nászútra. – Hirtelen elcsendesedett, majd nagy levegőt vett, és úgy folytatta – Olyan pokoli féltékeny vagyok, hogy majdnem beleőrülök – sütötte le a szemeit. Lora mellé ült, és megfogta a kezét.


- Mindent rendbe hozunk, együtt sokkal könnyebben fog menni.


- Köszönöm, hogy bátorítasz. Tudom, hogy te is mennyire szereted Tomot. Mindannyian megérdemeljünk a boldogságot. – Mikor ezt a szót kimondta, zokogásban tört ki, és arcát a kezeibe rejtette. Lora torkát is fojtogatta a gombóc, de erősnek mutatta magát. Ő már látni vélte a fényt az alagút végén, és ez valamennyire megnyugtatta.


Az estét tervek szövögetésével töltötték. Később Rose titokban felhívta Kate-et, aki nem szólt arról, hogy mire készülnek.


- Nem akarom felzaklatni – mondta mikor letette a telefont.


Késő éjjel volt már, mikor Dan és Kate magára hagyták Lorát. Annyi gondolat volt a fejében, hogy úgy érezte, ha nem alszik azonnal, szétrobban a feje. Teleengedte a kádat habos vízzel, majd elterül benne. Fürdőzés közben a remény hatására erős vágy öntötte el a testét. Behunyta a szemét, és maga előtt látta Tom arcát, egyszerre érezte érintését a teste minden pontján. Beleremegett, ahogy a hab pezsegve olvadt el a bőrén. Elővette a fürdőolaját, és szép lassan bekente vele a testét. Jól estek neki ezek a kényeztető érintések. Talán a fürdés, vagy a hab miatt, de már nem tudott uralkodni magán. Látta a behunyt szemei előtt Tomot.


- Elég – kiáltott mérgesen magára. Kiugrott a kádból, megtörölközött, majd lefeküdt aludni.


Elaludt. Álmában újra megjelent előtte Tom, de most sokkal valóságosabban látta. Elhitte, hogy ez az igazság. Odalépett hozzá a vágyott férfi, és megérintette. Remegés futott végig a testén. Nem szólt hozzá, de nem is beszélgetésre vágyott. Magához rántotta, és olyan hevesen kezdte csókolni, hogy úgy érezte beleszédül. Majd ez a csók megszakadt, érezte, ahogy a férfi csókokkal halmozza el melleit, halad a hasán egyre lentebb. Már nem törődött semmivel, csak arra figyelt, hogy a teste hogyan reagál a férfi érintésére. Tisztán érezte a férfi nyelvét a lába között, majd amikor elöntötte testét a várva várt forróság, felsikoltott, és izzadságtól nedvesen felült az ágyban.


- Csak álom volt, csak álom – mondogatta magának, de amikor felfogta szavai értelmét, zokogásban tört ki. Újra álomba sírta magát.


A tehetetlenség vagy a várakozás miatt, de Lora pokolian érezte magát ébredés után. Eszébe jutott az éjszakai álma, és belepirult. Álmában Tommal szeretkezett, bár testileg kielégült, de ez még nagyobb lyukat vájt a lelkébe. Hirtelen jutott elhatározásra. Nem hagyja, hogy gyengének és sebzettnek lássák, erősnek fog mutatkozni, bármi áron. Vissza kell kapnia élete szerelmét, és ehhez bátorságra, erőre és támaszra van szüksége. Most már stabil szövetségesekre talált, ami mosolyt csalt a szája sarkába, és erőt adott neki a hosszú harchoz, melyet már nem egyedül fog megvívni, és amelynek csak egy végkimenetelében bízhat. El kell söpörni a színről Mr. Smith-t. A közös ellenfél összekovácsolta a kis csapatot. Elkínzott lélekkel, de reményekkel a szívében kezdett hozzá az új naphoz.


Ma délután elutaznak Dannal. Izgalommal várta az új életét, és nagy lendülettel csomagolni kezdett. Mire megérkezett érte a taxi, már kényelmesen kijelentkezett. Dan már a kocsiban várta. A repülőút rövidnek tűnt a vidám csevegéstől és tervezgetéstől. Éppen a munkaidő végére értek Los Angelesbe. Volt még egy kevés idejük a Dan által szervezett bemutatkozó vacsoráig. Lora izgatottan készült, szeretett volna jó benyomást tenni az új főnökére. Hamar eljött a hét óra. Az étterem nagyon impozáns volt, Lora egyből kellemesen érezte magát, ahogy a pincér egy meghitt kis bokszba vezette őket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Minden megjegyzést szívesen fogadok! Tudjátok: Építő kritika!